SZAKDOLGOZAT

MANÓÉLŐVILÁG, AVAGY MULTIMÉDIA
A KÖRNYEZETISMERET OKTATÁSÁBAN

Lőrincz Hajnalka
oktatás informatikus hallgató
1998. december

TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés
2. Rövid helyzetelemzés
3. Multimédia és oktatás
4. A témaválasztás indoklása
5. Játékos oktatóprogram kisiskolásoknak - ManóÉlővilág
5.1. A program telepítése
5.2. A program tartalma
5.3. A program egységei
5.3.1. Feladatok
5.3.2. Ismeretanyag
5.3.3. Kerettörténetek
5.3.4. Navigálás a programban
5.3.5. Értékelés
5.4. A program anyagának ismertetése
5.4.1. A főtémakörök és altémáik
6. Az oktatóprogram használatának vázlatos ismertetése az adott tanítási órákon.
7. „Kell-e nekem/nekünk számítógépes oktatójáték?
8. Irodalomjegyzék

„Senki nem tud olyan keveset, hogy ne taníthatna másokat.”
„Senki nem tud olyan sokat, hogy ne tanulhatna másoktól.”
(Daniel Reyes)

1. Bevezetés

A hagyományos iskola a mai világban elvesztette létalapját. Sokszor mégis úgy te-szünk, mintha nem vennénk ezt észre. Azzal nyugtatgatjuk magunkat, hogy mi is ezekben az iskolákban nevelkedtünk. Mégis egyre többen látjuk az oktatás hibáit. Radikális változtatások helyett megkíséreljük korszerűvé tenni az ősi intézményt. Mintha abban hinnénk, hogy új tankönyvekkel, más módszerekkel modernizálhatjuk a rendszert.

„A tegnap elmúlt és a holnap sem fog örökké tartani” (John Naisbitt)

A megismerés állandóan bővülő ismeretanyaga folyamatosan bekerül az iskolai ok-tatásba. Ettől a tananyag hatalmas méretűre duzzad, s nem fér el az adott tárgyra szánt óraszámban. Vagy az óraszámot kell emelni (ami a végtelenségig nem tehető), vagy nem marad más hátra, mint szelektáltan oktatni. Az azonban nem lenne okos döntés, ha a képzés figyelmen kívül hagyná a tudósok által elért új eredményeket. Az ilyen oktatás nem a jövőre készítené fel tanulóit, hanem a néhány évtizeddel korábbi világot mutatná be. Annak az iskolának, amely a mai kor követelményeinek kíván megfelelni új, más utakat kell keresnie.

Az iskola a gyerekeken, a sokszor elavult eszközökön, a jellegzetes becsöngetéseken túl a pedagógusokat is jelenti. Vajon ők képesek-e megfelelni az új kihívásoknak? Képesek-e lemondani ˝a tudás kizárólagos képviselőjének ˝jól megszokott szerepéről, s átállni egy ismeretközvetítő szerepkörre? Felkészültek-e arra, hogy a gyermek érdeklődését felkeltve, partnerként, segítőtársak legyenek az ismeretek elsajátításában? Elég tapasztaltak és világlátottak? Az utóbbi években, évtizedekben a pedagógus pályán dolgozók presztízse jelentősen visszafejlődött. Ha a mai multimédiás korszakban nem tudnak alkalmazkodni az elvárásokhoz, végleg maga alá gyűri őket a fejlődés.

Ma már az ismeretszerzés forrása nemcsak az iskola, hanem a könyvek, folyóiratok, rádió, televízió, a CD-ROM-ok, s a számítógépes világháló. Alkalmazzuk-e ezeket az új eszközöket? Kiaknázzuk-e az általuk nyíló új lehetőségeket?

A legtöbb oktatási intézményben számítógéppel csak a számítástechnikát tanítók dolgoznak. Csak elvétve találni olyat, ahol a gépek segítségével nyelvet, földrajzot, történelmet, matematikát vagy más tantárgyat oktatnak. (Ennek a géppark kicsinysége, a tanárok felkészületlensége, s egyfajta idegenkedés is az oka.). A pedagógusokkal ellentétben a gyerekek nyitottak az új információhordozók felé.(Több lehetőségük is van, mint túlhajszolt, alulfizetett nevelőiknek. ).

Sokszor azonban az iskola nem tud mit kezdeni a tanulók intézményen kívül szerzett tudásával. Sőt ez még bajt is okozhat, ha egyes diákok jártasabbak az oktatóknál bizonyos kérdésekben.

Az oktatás másik „kerékkötője” az osztályozás. A gyerekek már első osztály elején rivalizálnak azzal, hogy kinek van több piros pontja. Ennek szélsőséges esetei a felvételi vizsgák, ahol a keretszámok miatt a konkurencia sikertelensége biztosíthatja az eredményességet. A családok többségében sem a gyermek fejében lévő tudás a fontos, hanem az érdemjegy. Korunk társadalmában az egyik legfontosabb emberi jellemvonás az együttműködési készség lenne. Az érdemjegyek fetisizálása, a rivalizálás a kooperációs készség elsajátítatása ellen hat. Ez nem azt jelenti, hogy el kell törölni az értékelés e formáját, de jó lenne, ha az osztályzat egyszerű visszajelzés lenne az elsajátított isme-retek milyenségéről, és szintjéről.

„Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet!” (Német László)

Abból kell kiindulni, hogy minden társadalomnak szüksége van ismeretátadásra, tehát az iskola nem szűnhet meg, de át kell alakulnia. Hogyan? A gyerekek szeretnek játszani, ezért olyan tanórákat kell tartani, ahol ezt megtehetik. Játékos formában ismerkedhetnek meg a szükséges tudás alapjaival. E játékos forma addig tartson, amíg a pedagógusnak sikerül felkelteni a tanulók érdeklődését az ismeretek iránt. Ezután már „csak” az érdeklődést kell fenntartani. Ebben a technika és fantázia által nyújtott lehetőségek segítenek.

2. Rövid helyzetelemzés

Az elmúlt években hazánkban is rohamosan terjednek a számítógépek és egyéb informatikai eszközök. A műszaki szakemberek találkoztak leghamarabb velük, majd a gyerekek, a fiatalok, akik új, az eddigiektől eltérő játéklehetőséget fedeztek fel. Főként a szűkös anyagiak miatt csak később jutott el az iskolákba a számítógép. A pedagógusok eltérően fogadták az új eszközt.

Sokan kétségbe estek, hogy nem lesznek képesek elsajátítani a gép használatát. Ismereteik részben elavultak, nehéz tanulási terhek kerülnek a vállaikra. Korábban, - diplomájuk megszerzésekor - még igen kezdeti tendenciái látszottak a mai fejlődésnek.

A ma végző, –nem számítástechnika szakos– pedagógusok sem jártasak kellően a számítógépek oktatásban való alkalmazása terén.

Mások –érdeklődve a téma iránt – a szükséges információk birtokába jutva, használták a számítógépet. Szívesen foglalkoztak vele, „ők lettek az illetékesek”.

Többen várakozó álláspontra helyezkedtek, mondván „nem eszik olyan forrón a kását”. Igazuk lett, hiszen az informatika azóta sem seperte ki a hagyományos módszerek közül a jókat, nem tette feleslegessé a nevelőket.

Világunk azonban rohamosan fejlődik. Az iskola meghatározó szerepet játszik a jövő alakulásában. Ezért fontos a pedagógusok rendszeres, ösztönzött továbbképzése.

Társadalmunkban az egyénnek bonyolult helyzetekben kell eligazodnia. Rengeteg ellentétes, össze nem illő információval szembesül nap, mint nap. Ezért az oktatási intézmények alapfunkciója az általános műveltség fejlesztése, vagyis a dolgok jelentésének megragadására, megértésére történő nevelés, és az alkotásra való képesség kifejlesztése. Erre az időkeretet a fejlődő technikai eszközök használata által felszabadult értékes órák adják. Így az iskolák nagyobb sikerrel vehetnek részt a jövendő állampolgárok képzésében.

Bonyolultabb a tanintézmények másik funkciója, a munkavállalói alkalmasság fejlesztése. Ez magába foglalja az új ismeretek megszerzését, azok színvonalának emelését, az iskolák és a vállalatok szoros kapcsolatát, a gyorsított képzéseket, az idegen nyelv hatékonyabb oktatását.

Magyarországon az iskola megújulását, azok a pedagógusok fogják megvalósítani, akik képesek lesznek felismerni - és munkájukban alkalmazni - a korszerű technikát, technológiát. Ahhoz, hogy e célt a pedagógus társadalom meg tudja valósítani fontos feltételek szükségesek: épüljön be a tanárképzésbe a korszerű technika alkalmazásának ismerete, a korábban végzett pedagógusok továbbképzéseken ismerkedhessenek meg a számítógép használatával, a tanárok váljanak érdekeltté a korszerű eszközök alkalmazásában, minden iskolában legyenek a kor színvonalának megfelelő gépek, s az ezekhez szükséges korszerű szoftverek.

Az iskola, –az oktatás centruma– biztosítsa, hogy az általános iskolából kikerülő gyerekek –mindenütt az országban– a kezelés szintjén értsenek a számítógépekhez, mint ahogy beszélniük kell egy-két idegen nyelvet is. Ez a XXI. század követelménye, akár beírjuk a NAT-ba, akár nem. E nélkül a jövő európai közösségében könnyűnek találtathatnak, és a hazai munkanélküliek számát növelhetik.

3. Multimédia és oktatás

A multimédia szó jelentése szerint több információ együttes megjelenését, illetve használatát jelenti. A számítógépes multimédiás alkalmazások tehát nem mások, mint különböző információhordozók együttes megjelenése a számítógép segítségével. Ahhoz azonban, hogy ezen információhordozók megjelenhessenek, a gépnek bizonyos feltételeknek kell megfelelnie. A megfelelő méretű memórián és háttértároló-kapacitáson túl szükség van egy viszonylag gyors processzorra, egy legalább VGA minőségű grafikus kártyára, és ami a legfontosabb, egy hangkártyára. A fentieken túl célszerű, ha Windows alatt dolgozunk, és lehetőleg legyen egy CD-ROM olvasónk is. Ezek a rendszerek vizu-ális, illetve auditív média-elemek számítógépes integrációját és számítógépvezérelt bemutatását teszik lehetővé. A multimédiás programok, illetve alkalmazások során lehetőség van arra, hogy a felhasználó párbeszédet folytasson a rendszerrel, befolyásolja annak működését, kiváltson hatásokat és felidézzen tartalmakat. A digitalizált információkat szolgáltathatja háttértár, CD-ROM, illetve hálózati kapcsolat. A vizuális hatásokat képernyő, LCD kivetítő, illetve projektor jelenítheti meg, a hangok pedig hagyomá-nyos fülhallgatókon, illetve hangszórókon keresztül jutnak el a számítógép felhasználójához.

A multimédia gyűjtőnévvel összefoglalt jelenség az információs társadalom egyik fő ígérete, és különösen perspektivikus az iskolákban történő felhasználása. Az oktatásban használt segédeszközök között egyre nagyobb teret kap a számítógép. Természetesen meg kell különböztetni a számítógépes oktatást és a számítógéppel támogatott oktatást. A számítógépes oktatás nem más, mint a számítógép kezelésének, az azokon futó programok használatának elsajátítása. A számítógéppel támogatott tanításban nincs jelentősége annak, hogy az oktatott tárgy számítástechnika-e, avagy valami más. A számítógép ugyanis sok más ismeret elsajátításában nyújthat segítséget egyrészt a tanulás, a gyakorlás, másrészt az ellenőrzés fázisában. Feltételezi a tanulók aktív és önálló tevékenységét, és ezt kívánja elősegíteni. Nagy előnye, hogy a hallgató az anyagot saját időbeosztásának megfelelően, saját képességeihez mért előrehaladási ütemben tanul-hatja. Többnyire lehetőség van az érdeklődésnek megfelelő kitérőkre, valamint a folyamatos ellenőrzésre és értékelésre. Egy oktatóprogramot akkor vesz elő használója, amikor akarja, azt a részt tanulja meg belőle, ami éppen szükséges a számára. A programot annyiszor nézi és hallgatja meg, ahányszor csak szeretné. Az egyes érzékszervek különböző arányban járulnak hozzá az ember környezetének kialakításához: ízlelés 1%, tapintás 1,5%, szaglás 3,5%, hallás 11% , látás 83%. Mivel a multimédia egyszerre több érzékszervre hat, ez javítja a tanulás hatásfokát. Különösen nagy jelentősége van a mul-timédiának a nyelvoktatásban.

A számítógépes oktatóprogramok tervezésénél általánosan elfogadott szempont, hogy a rendszer minél rugalmasabb, használata pedig egyszerű legyen.

Az oktatóprogramok a források szélesebb körét tárják a diákok elé, ily módon készít-ve fel őket az anyag részletgazdag elsajátítására. A programcsomagok gerincét általában szöveges ismeret alkotja, amelyhez képek, filmek, táblázatok, térképek, hangok, grafi-konok csatlakoznak, biztosítva a változatosságot és a tartalmi gazdagságot. A multimédia használata az oktatásban a következő változásokhoz vezethet:

• az oktatás kiemelkedik a formális iskolai kötöttségek közül,
• az egyén képességeihez és készségeihez igazodó személyes oktatás kerül előtérbe,
• az egyéni információ- és ismeretszerzés válik az oktatás legfontosabb formájává,
• az ismeretek alkalmazásának képessége, a tudásteremtő képzés bevezetése,
• a leglényegesebb változás az egész életen át tartó tanulás lehetősége.

4. A témaválasztás indoklása

1995 őszén került bemutatásra a ManóKaland című oktatóprogram két cég, a Profi-Média Kft. és az Ábécéskönyv Kiadó közös fejlesztéseként. E CD-t további oktatóprogramok követték: ManóAngol 1, ManóNémet 1, ManóMatek 1, ManóMatek 2. A ManóÉlővilág 1997 őszén jelent meg. A ManóKaland folytatásaként a biológiai ismereteket tartalmazza. Elsősorban a 8-12 éves korosztálynak kíván segítséget nyújtani a tanulásban, kedvet ébreszteni új biológiai ismeretek szerzéséhez. Az oktatóprogram alapjául az Ábécéskönyv Kiadónál megjelent tankönyvek szolgálnak, amelyek hivatalosan elfogadottak, az ország számos általános iskolájában használják őket.

Több éve azért tanítok ezekből a munkatankönyvekből, mert készítésüknél nagy hangsúlyt kapott a természet szeretete, a környezetvédelem, az egészségnevelés, és elsőként jelent meg a testi mellett a lelki higiénia, és személyiségfejlesztés, mint témakör. Ezeket a tanulók életkori sajátosságainak, érdeklődésének megfelelően ismerteti a tankönyvcsalád. A száraz, levegőben lógó, csak a tankönyvekben található ismerethalmaz betöltése helyett elsősorban az érdeklődés felkeltésével, tapasztalatgyűjtéssel, rendszerezéssel, gondolkodtatással, tanulói megfigyeléssel, „kutatással”, elemzéssel, könyvtárhasználattal történik az ismeretek elsajátíttatása. Ez egyrészt a későbbi szaktantárgyakat készíti elő, másrészt a tanulók személyiségének egészséges fejlődését segíti elő. A pedagógus munkáját saját ízlés szerint átalakítható, rendezhető óravázlatok segítik. Pozitív tapasztalataim után nagy érdeklődéssel vártam a környezetismerethez kapcsolódó számítógépes oktatójátékot, a ManóÉlővilágot.

5. Játékos oktatóprogram kisiskolásoknak -
ManóÉlővilág

5.1. A program telepítése

A telepítéshez a lemezen lévő telepit.exe (vagy az install.exe) állományt kell futtatni. A megadott célkönyvtár elfogadása (megadása) után a telepítés automatikusan történik. A program telepítése után megjelenő ablakban, a ManóÉlővilág Tanácsokra kattintva a PC-k és a Windows rejtelmeiben járatlanoknak a következő hasznos útmutatókat találják:

• Problémák a CD-ROM olvasókkal • Úgy készítették, hogy lassabb olvasókkal is olvasható legyen. • Technikai tanácsok hagyományos Windows-t használóknak. Ebben a részben 3 témát taglal: • CD olvasó • Hogyan lehet megállapítani, hogy a gépen diszk-gyorsító program kezeli-e a CD olvasót? • Színhelyesség • Ha csak 8 megabájt memória van a gépen, hogyan használható ki legjobban?

5.2. A program tartalma

A ManóÉlővilágban mindaz az ismeretanyag feldolgozásra került, amelyek ismerete a NAT szerint az adott korosztálytól elvárható. Az anyag 5 fő témakörre - azon belül 14 altémára - van osztva, ezek a következők:

1) az ember
a) külső tulajdonságai
b) az érzékszervek
c) egészség, betegség

2) az állatok
a) külső tulajdonságaik
b) életjelenségeik
c) az állatok és az ember kapcsolata

3) a növények
a) külső tulajdonságaik
b) életjelenségeik
c) a növények és az ember kapcsolata

4) az élet feltételei
a) a levegő és a víz
b) a napfény és a meleg

5) élőhelyek
a) lakóházunk és környéke
b) erdők, mezők
c) egzotikus tájak

5.3. A program egységei

5.3.1. Feladatok

Az anyag gerincét a 122 feladattípus alkotja. Ezek a munkatankönyvek jellegzetes feladatai, amelyek a számítógép segítségével új, érdekesebb formát öltenek. Pl. a Levegő és víz altémában a gyerekeknek párosítani kell a növényeket az öntözőkannákkal. Minél több az adott növény vízszükséglete, annál nagyobb locsolót kell fölé helyezni. Amint az edényt a megfelelő növény fölé rakjuk, megbillen, és megöntözi azt.

Ez sokkal látványosabb, mint a tankönyvben a ceruzával történő összekötés. Napjaink alsó tagozatos könyveire a színes, rajzolt illusztrációk a jellemzőek. Ezek nagyon kedvesek és mutatósak, de sokszor messze állnak a valóságtól. A képek alapján a termé-szetben látható állatok és növények nem ismerhetőek fel. A ManóÉlővilág egyik előnye, hogy az ismeretanyag egy része videofilmen és fotókon is megjelenik.

A program készítői abból indultak ki, hogy a kihívás, feladatmegoldás nagy motiváló erő, amely a gyerekeket arra készteti, hogy leüljenek egy oktatóprogram elé.

Napjaink kedvelt játéka a puzzle, amely azon túl, hogy szórakoztat, képességfejlesztő is.Ezzel is találkozunk a ManóÉlővilágban. A 122 feladattípus számtalan feladatot rejt. Ezeket érdemes sokszor megoldani, mert minden feladattípusnak több változata van. Ezek véletlenszerűen választódnak ki a program indításakor, és lehetővé teszik az alapos gyakorlást. Változatosságuk azt is biztosítja, hogy hosszú ideig nem lehet megunni a programot.

5.3.2. Ismeretanyag

A helyes megoldását nem árulják el, de a megoldásához segítséget adnak a „Kérdezd meg Albert professzort” elnevezésű bemutatók. Szimbóluma: az útjelző táblán a kérdőjel. Minden témához tartozik egy ilyen előadás, amely kisebb tartalmi egységekre bontott. Ezek rajzokkal, fotókkal, rövid filmbejátszásokkal illusztrált kiselőadások. A másik segítség a Lexikon (Noé bárkája), amelyben minden olyan ismeretanyag megtalálható, amely szükséges a feladatok megoldásához. Mintegy 230 állat és növényfaj rövid, bemutatója választható ki, tekinthető meg. A bemutatókat rajzok, fotók, rövid filmbejátszások, állathangok színesítik. Ez igen nagy anyag, amelybe valamilyen rendszert kellett vinni. Alsó tagozatban még nem beszélhetünk rendszertanról, ezért ez nem lehetett a rendezés alapja. A program alkotója megpróbált olyan szerkezetet kialakítani, ami közel áll ehhez a korosztályhoz. Így született meg a következő struktúra:

• kistestű állatok (szimbóluma a koala)
• nagytestű állatok (szimbóluma az elefánt)
• vízben élő állatok (szimbóluma a krokodil)
• rovarok és bogarak (szimbóluma a lepke)
• madarak (szimbóluma egy madár)
• nagy növények (szimbóluma a pálmafa)
• kicsi növények (szimbóluma a virág)

5.3.3. Kerettörténetek

Az egyes témák feladatait gazdagon illusztrált mesék választják el egymástól. A kerettörténetek - amelyeket a fán ülő manógyerekek mondanak el - egyrészt ráhangolják a gyerekeket a tárgyalt témára, másrészt motiváló erőként is hatnak a feladatmegoldások során. Ugyanis a történet vége csak a témához tartozó összes feladat megoldása esetén játszódik le. Némelyik manógyerek olyan szépen és választékosan beszél, hogy öröm hallgatni. Pl. Rebeka - aki a növényvilágba vezet el bennünket - ilyen mondatokat használ: „Egyszer, egy szép kora nyári reggelen kirándulni mentünk a szivárványdombi erdőbe. Nagyon élveztem az üde, tiszta levegőt. Nem tudtam betelni a sok érdekességgel. Hol azért álltam meg, hogy egy madár trilláját meghallgassam, hol egy izgalmas szarvasbogárcsatát figyeltem meg. Minduntalan lemaradtam a többiektől. Egy szederbokor megpillantása egyenesen végzetesnek bizonyult. Nagy étvággyal láttam neki a bogyók lecsipegetésének...”

5.3.4. Navigálás a programban

A program kezelése az egér segítségével történik. Indulásakor megjelenik a főmenü, Albert professzor szobája. A szekrény polcai üresek. Minden polc egy főtémakörnek felel meg. A polcokon annyi könyv lesz, ahány altéma a főtémakörben. A köszöntő szöveg után szekrényen lévő táblában a kurzor aktívvá válik.

A játékos a - klaviatúra segítségével - ide írja a nevét, majd megnyomja az ENTER billentyűt. A professzorra kattintva rövid ismertetőt kap a program használatáról, funkcióiról. A főmenü funkciói a képen elhelyezett tár-gyakra kattintva érhetők el. Az ember főmenü szimbólum a kislány, az állatoké a macska, a növényeké a virág, az élet feltételeié a Nap, az élőhelyeké a földgömb. Ha a kurzor a tárgyak fölé ér, megváltozik. Az új kurzor a tárgy funkciójára utal.

A főtémakör szimbólumai fölé érve a kurzor nyíl + csillaggá változik, előre jelezve az altéma választási lehetőségét. A szimbólumra kattintva egy csillag jelenik meg, melyben fel vannak sorolva a választható altémák.

Egy altémát kiválasztva másik helyszínre kerülünk: itt kapjuk a meséket és a feladatokat. Minden altémához egy fentiekhez hasonló helyszín tartozik. Főtémakörönként más a háttérfotó és a fán ülő manógyerek. Kísérőnk - a manó - elmondja az altémához tartozó történet első felét. A mese egy buborékon belül játszódik le. A sztori alatt a kurzorral vissza lehet lépni a főmenübe, vagy meg lehet szakítani a mesét a jobb oldali nyíllal.

Ha véget ért a történet, több lehetőségünk is van. Ha az útjelző táblán a jobbra mutató nyíl-ra kattintunk, akkor megjelenik az első feladat a vetítővásznon. Kísérőnk elmondja a feladatot, amelyet közben már lehet oldani. Tetszőleges sorrendben dolgozhatjuk fel a problémákat. A manócska rákattintásra újra elismétli a feladatot. A feladatok léptetése, kiválasztása többféleképpen is lehetséges: az útjelző tábla jobbra és balra mutató nyilaira kattintva egyesével előre vagy vissza lépegethetünk, a leckék között. (A balra nyíl a sztori közben és az első feladatnál, a jobbra nyíl az utolsó feladatnál nem használható.) A gyöngyszemekre kattintva is válogathatunk az altéma feladatai között. A Lexikonba (Noé bárkájára) bárhonnan be lehet lépni a programból. Szimbóluma - a könyv - a főmenüben a polc előtt, az altémák helyszínein a fűben látható. Rákattintva először egy nyitott könyv jelenik meg felirattal, majd a következő kép:

A bárkán 8 figura (szimbólum) van. Rájuk kattintva újabb ablakok nyílnak meg, ahol a kiválasztott állatokról és növényekről képpel illusztrált rövid ismertetőt hallhatunk. Innen az útjelző tábla segítségével három irányba mehetünk: A bárkára kattintva visszajutunk Noéhoz, a gyöngysorra klikkelve a feladatunkat adja vissza a program. Ha a rácsot választjuk, visszatérhetünk arra a palettára, amelyik ismertetőjét meghallgattuk. Megismételtethetjük az elhangzottakat, vagy új élőlényekről kérhetünk információkat.

Ha Noéra kattintunk, akkor ő elmeséli a bárka legendáját. Manapság is szükség lenne egy ilyen „hajóra”. Az egész emberiségnek tennie kell a növény-és állatvilág megőrzéséért, mert az emberek, az állatok és növények együtt, egymásra utalva élhetnek csak a Földön. Az ismeretanyag funkció az irányjelző tábla kérdőjelére kattintva érhető el, amelynek hatására Albert professzor szobájába jutunk, ahol egy leengedett vetítővászon előtt magyarázni kezd.

A vászon alatt egy magnó kezelőszervéhez hasonló gombsor van, amellyel a magya-rázat elejére, egy logikai egységgel előre vagy hátra, a magyarázat végére lehet ugrani, illetve el lehet indítani, vagy meg lehet állítani azt. Az ajtóra kattintva bármikor vissza lehet lépni a feladathoz. A nyomtatás szimbóluma egy harkály a fán. A programban mindent ki lehet nyomtani. A nyomtatást úgy oldották meg, hogy közben nem jelenik meg az angol nyelvű dialógus.

Az egyes helyszínekről, illetve a programból történő kilépést az ajtók jelzik. A programból kilépni (a kezdő képről) a professzor szobájának ajtajára kattintva lehet. Az altémáknál a fán lévő ajtócskára klikkelve juthatunk vissza a főmenübe.

5.3.5. Értékelés

A feladatok megoldásának értékelése egy fán lévő virág segítségével történik. A probléma megoldása után, a virágra kattintva a program ellenőrzi a feladat helyes/nem helyes voltát. Jó megoldás esetén a virág kinyílik, és vidám hangeffektus hallható. A feladatot jelző gyöngyszem fehérből pirosra vált. Ha rossz a megoldás, a virág elhervad, a hangeffektus szomorú. Ellenőrzés után a program nem lép automatikusan tovább, a feladat egy újabb változata újra megoldható, vagy másik feladatot választhatunk. Az altémák fejezeteinek helyszínén, a gomba kalapján ül egy pók. Fonalán annyi fehér gyöngy van, ahány feladat tartozik az alfejezethez. Mint egy abakuszon, feladatváltáskor a gyöngyök balra csúsznak a madzagon, egyedül hagyva az aktuális feladatot jelző gyöngyöt. A megoldott feladat gyöngye piros, a megoldatlané fehér. Az altéma felada-tainak helyszínén az összpontszám a gomba kalapjáról leolvasható. Egy megoldott feladatért egy pont jár. Ha előzőleg jól megoldottunk egy feladatot, majd visszatérve elrontjuk, azért egy pont levonás jár. Nullánál kevesebb pontot nem lehet gyűjteni. A szekrény polcai a program indításakor üresek. Minden polc egy főtémakörnek felel meg. A polcon annyi könyv lesz, ahány altéma van a főtémakörben. Akkor kerül a könyv a polcra, ha az altémából legalább egy feladat meg van oldva. Azok a könyvek, amelyekben minden feladat megoldott, beljebb helyezkednek el. Ha egy könyvre rákattintunk, kinyílik és benne a gyöngyökről leolvasható a megoldott, illetve megoldatlan feladatok száma. A szimbólumra kattintva eljuthatunk a megfelelő leckére. Ha egy főtémakör összes feladatát megoldottuk, oklevelet kapunk.

Minden főtémakörhöz tartozik egy oklevél. Egy játékos (egy bejelentkezési név) egy főtémakörön belül egy oklevelet kaphat, amelybe beírhatja a nevét. A legjobb 8 gyerek listája a nyitókép könyves szekrényén látható dobogóra kattintva érhető el. Ebben szerepel az aktuális játékos pontszáma is, összehasonlítva teljesítményét a legjobb 8 játékoséval.

5.4. A program anyagának ismertetése

5.4.1. A főtémakörök és altémáik

Az anyag 5 fő témakörre, s azon belül 14 altémára van osztva. Ezeket az ismeret-anyag nagysága, és a sok feladattípus miatt csak vázlatosan, képekkel illusztrálva, a teljesség igénye nélkül próbálom bemutatni.

1. Az ember.
Szimbólumára –a professzor szobájában álló kislányra– kattintva egy csillag jelenik meg, amelyben fel vannak sorolva a választható altémák:

a) ilyenek vagyunk
Kalauzunk Gergő manó. Az altéma az ember külső tulajdonságaival foglalkozik. A keretmese a 2. osztályba járó gyerekekről szól. A feladatok végzése során - a programot használó tanulóknak - magasság és testsúly szerint kell sorrendbe állítani a manóosztályt. A testsúly szerinti rendezésben egy fészerben talált karosmérleg segít, amelyről azt is megtudjuk, hogy kukoricát szoktak rajta mérni, és jó nagy tányérjai vannak. A grafikát úgy oldották meg, hogy a feladat végzése közben a manók változtatják a testhelyzetüket. A gyerekek először az álló manót a mérlegre helyezik, s az rögtön „beleül” a tányérba.

Mérés után a dobogó megfelelő fokára kell helyezni az ülő manót, aki a dobogóra érve már újra áll. A következő részben a program által megnevezett testrészekre sebta-paszt kell rakni (fej, kar, csukló...). A dobogó –amelyen a manó áll– forgatható, csak a rajta lévő nyílra kell kattintani.

Az embereknek nem csak a testsúlyuk, magasságuk és arcuk eltérő, de más a Föld különböző tájain élők ruházata, bőrszíne és lakóhelye is. Erre vonatkozólag színező, öltöztető és párosító feladatok (fiú–lakóház) vannak. Ha segítségül hívjuk a professzort, ő arról tart előadást, hogy sok dologban hasonlítunk egymásra, de sok a különbség is. A vetítővásznon láthatjuk azt is, hogyan lett Mircikéből Mirci néni az elmúlt 70 év alatt. Megismerkedhetünk az Afrikában élő busmanokkal, a kínaiakkal, az eszkimókkal és az európai emberrel. Amerika őslakóiról, az indiánokról szomorú tényeket mesél. Bemutatója végén kihangsúlyozza, hogy külsőre ugyan különbözünk egymástól, ám mind egy fajhoz tartozunk, ezért pusztán a kinézete miatt egyik ember sem több mint a másik. A jóság, a becsületesség nem a bőrszíntől függ.

b) látunk, hallunk
A második altéma az érzékszervekkel foglalkozik. Gergő nagybátyja –Samu– arról ábrándozik, hogy nekivág hajójával a világnak. Szeretne felfedezni egy földrészt vagy egy kis szigetet. Úgy gondolja, hogy rendkívüli képességű manókkal –akiknek különö-sen jók az érzékszerveik– könnyebb lesz az útja. Leendő útitársait különböző próbák alá veti. Ezeket kell „kiállniuk” a programot használó gyerekeknek is. Először hangjuk alapján kell kiválasztani a tárgyakat. A használt hangfelvételek nem nélkülözik a humort. A tusoló hangjánál nem csak a vizet halljuk, de a fürdő ember dúdolását is. Az ajtó úgy nyikorog és recseg, mintha a középkorból maradt volna itt. A következő feladatok a látással (fény, szín, forma), a tapintással (forma, hőmérséklet), a szaglással, az ízleléssel kapcsolatosak. A professzor bemutatójából megtudhatjuk, hogy érzékszerve-inkkel tájékozódunk a világban, ezek figyelmeztetnek bennünket a veszélyekre. (Pl. az orrunk a mérges gázok jelenlétére) Ha bármelyik megsérül, nehezebb az élet. Felhívja a gyerekek figyelmét az érzékszerveket fenyegető veszélyekre (erős fény, televízió képernyője, disco...).

c) egészség, betegség
A harmadik altémában 1 év után megérkezik Gergő bácsikája a nagy útról. Útitársai azonban megsérültek. Ez adja az apropót ahhoz, hogy az egészségről és betegségről beszéljen a program. A sportolás erősíti szervezetünket, így ellenállóbb a betegségekkel szemben. Ezért az első leckék a sportról szólnak, majd az egészséges táplálkozás, a vá-ratlan események (fertőző betegségek) és az orvosi eszközök kiválasztása következik. A tisztaságra is ügyelni kell, hiszen sok betegséget a piszokban hemzsegő apró lények, vírusok, baktériumok okoznak. A gyerekek feladata az, hogy a tisztálkodáshoz gyakran használt eszközöket kiválasszák (törölköző, fogkefe, szappan...). Albert professzor előadása során egy rendelőintézetbe jutnak el, ahol megszólalnak a „betegek”, elmondják bajaikat és azt, hogy mi okozhatta. A legtöbb betegség elkerülhető lett volna odafigyeléssel. Az egészséges táplálkozás alapjairól is szól a professzor. Felhívja a ta-nulók figyelmét az étkezés előtti kézmosás fontosságára. Azt is megtudhatják tőle, hogy az üdítők tele vannak cukorral, mesterséges színezőanyagokkal és ízesítőkkel. Ezek egy részét a kőolajból készítik. Mesél a középkori városok „tisztaságáról”, és a járványokról. A mai kor betegségét az allergiát, és okát, a környezetszennyezést is említi. Felhívja a gyerekek figyelmét arra, hogy ők is tehetnek környezetük tisztaságáért.

2. Az állatok
Szimbóluma a professzor íróasztala előtt ülő macska. Rákattintva a következő altémákból választhatunk:

a) szúnyogok és elefántok
Az első altéma keretmeséje Sára bácsikájáról, Pepiről szól, aki állatkertet szeretne berendezni. A leckék során „előkerülnek” képzeletbeli (pl. kentaur) és már kipusztult (pl. mamut) állatok. Ebben a részben a következő feladatokat találjuk: kiegészít, hibás állatrajz kijavítása, puzzle, állathangok és állatnyomok felismerése. Érdekes az állatok körvonalának a megfelelő anyagra helyezése. Ha a kérdőjelre kattintunk, Albert pro-fesszor elkezdi bemutatóját. Mesél a változatos állatvilágról, a képzeletbeli és kipusztult állatokról (pl. todó) Megtudhatjuk tőle, hogy testrészeik rendkívül változatosak. Különleges szerveik vannak: szarvak, bóbiták, agyarak...Ezek egy része fegyver, más részük dísz. A hímek általában díszesebbek. Méreteik, képességeik, hangjuk, lakóhelyük igen változatos.

b) nehéz az élet
A második altéma meséje az eresz alatt lévő fecskefészek lakóiról szól. A feladatok között találunk olyanokat, amelyek a ragadozó és növényevő állatok szétválogatásával foglalkozik. Van, amelyik testméret alapján rendez. Egy másikban az emlősöket kell megkeresni. Találunk olyan leckét is, amely a pillangók fejlődésével foglalkozik. Meg-tanulhatják a gyerekek azt is, hogyan hívják az egyes állatok kicsinyeit. A professzor arról mesél –ha kérjük a segítségét–, hogy minden állat számára van egy olyan hőmérséklet-tartomány, ahol jól érzi magát. Különböző a vízszükségletük is. Táplálékuk alapján 3 csoportba soroljuk őket: növényevők, ragadozók és mindenevők. Kedvező körülmények között is más az élettartamuk. Mesél a tiszavirág (kérész) rövid életéről, s elmondja, hogy egy faj a szaporodással őrizheti meg a hallhatatlanságát.

c) az állatok és mi
A harmadik altéma Cimbivel kezdődik, aki Sári szerint szereti az állatokat, de nem megfelelően. A feladatok megoldása során ki kell válogatni, hogy mivel etetjük télen az állatokat, milyen vadakat ejthetnek el a hazai erdőkben, melyek a háziállatok, mely állatokra vadásznak a húsukért. A háziállatok mellé oda kell helyezni az ősét. (A program mondja a nevét, pl. vadló.) Az állatcsoportok és őrzőik nevét is lehet gyakorolni.(Ennek a tudásnak jó hasznát vehetik olvasás és nyelvtan órán is.) Egy másik feladatban a tanya udvarára kell helyezni azokat az állatokat, amelyeket húsáért, majd munkavégzéséért tart a gazda. A következő feladat azért nyerte el tetszésemet, mert két olyan eszköz nevét említi és rajzolja le, mellyel a mai gyerekek már nem, vagy csak elvétve találkozhatnak, ugyanakkor az olvasmányokban szerepel. Ezek a sajtár és a szakajtó. A feladat velük az, hogy amelyik állatot a tejéért tartják az mellé sajtárt, amelyiket a tojásáért a mellé szakajtót kell készíteni. Természetesen itt is kérhetünk segítséget a professzortól. Elmondja, hogy a háziállatok igen fontos szerepet töltenek be az ember életében. Felsorolja az őseiket.(A tőkésrécéről videofilm képei jelennek meg a vetítővásznon. Napjainkban sok állatot már csak hobbiból tartanak az emberek. Közöttük vannak olyanok, amelyeket trópusi éghajlatról hoznak hazánkba. Ezeket nem szabad elengedni, mert a mi vidékünkön az életfeltételek nem kedvezőek a számukra, elpusztulnának. A professzor nem sok jót mond a cirkuszról. Elmeséli a gyerekeknek, hogy erdeinkben még sok állat él vadon (pl. őz, vadmacska...), de sok esett már áldozatul az emberek tojásgyűjtő szenvedélyének, a bundadivatnak, a környezetszennyezésnek és a vadászatnak. A veszélyeztetett fajokat a Vörös Könyv tartalmazza. Mondandóját azzal zárja, ha az állatvilág elszegényedik, az ember környezete és maga az ember is szegényebb lesz.

3. A növények
Szimbóluma a professzor szobájában lévő cserepes virág. Altémái a következők:

a) ezerszínű növényvilág
Kísérőnk a választékosan beszélő Rebeka. A kerettörténet arról szól, hogy a manólány falujában sok szép virágoskert van. Ő is szeretne egyet, de az irigy szomszédok nem adnak virágmagokat. Egy vándorköszörűs segít neki, néhány szem maggal ajándékozza meg. Ehhez az altémához tartozó előadásban Albert professzor mesél a gyerekeknek a növények változatosságáról, a levelek fontosságáról, a szár, a fatörzs, a gyanta és a különleges szervek (tüske, gumó..) szerepéről. Magyarázatot ad a virágok kihívó színére.

A feladatok során a tanulók fás- és lágyszárú növényeket hasonlítanak össze, kiválasztják melyik növénynek fogyasztjuk a levelét, a termését magokkal együtt.

Levelet terméssel párosítanak, növényi részeket kell azonosítaniuk, növényeket kell felismerniük fényképrészletek alapján. A tevékenységek sorát találós kérdés, meghatározások, és kakukktojás színesíti. Ebben a részben található az 5.3.1. részben említett puzzle is, ahol helyes megoldás esetén, pl. az árvácska és a csalán rajza jelenik meg.

b) magtól a fáig
Rebekának is van egy bácsikája, Béci bácsi. Az ő hobbija a növénynemesítés. Nagyon ért hozzá, mégsem szeretnek tőle kérdezni a manócskák, mert nagyra van a tudományával. Az altémában végzett feladatokon keresztül megtanulhatják a gyerekek, hogy milyen sorrendben lesz a magból termés, virágot és termést párosíthatnak, téli tájba helyezhetik az örökzöldeket, nagyság szerint lépcsőre állíthatják a növényeket. Üvegházba tehetik azokat, amelyek nem teremnek nálunk, csak melegebb vidékeken. Kiválaszthatják az adott gyümölcs érésének megfelelő évszakot. A professzor előadásában a növények szaporodásáról beszél a gyerekeknek. Videobejátszáson láthatják egy növény fejlődésének gyorsított felvételét. Mesél a ragadozó, az élősködő, a fás szárú, a lágyszárú, az örökzöld és a lombhullató növényekről.

c) a növények és mi
Rebeka az osztálytársaival egy kora nyári reggelen kirándulni ment a szivárványdombi erdőbe. Ezt meséli el az altéma kerettörténetében. Az egyes leckék során a növények felhasználásával, tartósításával foglalkozhatnak a gyerekek. A fát sokféleképpen hasznosítják. Néhány példát láthatnak rá, ha megkeresik a fa lombjába rejtett tárgyakat. A grafika nem egészen jól sikerült, mert a dolgok alig észrevehetőek, így a keresésük is nehézkes. Ez a feladat a kiadó 2. osztályos környezetismeret tankönyvének 16. oldalán is szerepel, ott tökéletes. Albert professzor bemutatja, hogy milyen növényekből készülnek a legfontosabb élelmiszereink. Mesél a tartósítás módjairól: savanyítás, fagyasztás, szárítás, aszalás. Szól arról, hogy a vegyszerekkel történő konzerválás káros az egészségre. Felhívja hallgatói figyelmét arra, hogy az erdő a Föld tüdeje. Jó dolog benne barangolni, de nem szabad közben elfelejteni, hogy vendégek vagyunk. Úgy kell viselkedni, hogy máskor is szívesen lássanak bennünket. A professzor szerint a kará-csonyi nagy fenyőpusztítás kikerülhető, ha gyökeres fát vásárolunk, ami az ünnepek után kiültethető. Megoldásként említi a terjedőben lévő műfát is, amely sok fenyő életét menti meg. Én azért nagyon remélem, hogy nem a műfenyő a megoldás kulcsa.

4. Az élet feltételei
Szimbóluma a szoba ablakán beragyogó Nap. A következő altémákat foglalja magá-ba:

a) levegő és víz
Misi e témakörben a segítő manócska. Saját meséjét, a Pitypangmesét mondja el, amely arról szól, hogy a növények életéhez megfelelő körülmények kellenek, és ezek minden faj esetében mások. Ezt támasztja alá az a feladat is, amely arról szól, hogy vannak növények, amelyek kevés vízzel is beérik, mások pedig csak akkor érzik jól magukat, ha derékig vízben állnak. A gyerekeknek párosítaniuk kell a növényeket a megfelelő öntözőkannával. Kis kannát kell a kevés vizet igénylő mellé tenni. A feladatok között szerepelnek a levegővel, tisztaságának megőrzésével kapcsolato-sak is. Egy másik leckében a folyó vizét szennyező dolgokat kell eltüntetni a képről. A professzor a levegő és víz fontosságáról mesél a tanulóknak. Felhívja a figyelmüket a takarékos vízhasználatra.

b) napfény és meleg
Misi másik meséje a Pipacsmese arról szól, hogy a növények elpusztulnak, de min-dig újraszületnek. A feladatok egy része az állatok és növények különböző melegigényéről szól, majd azt taglalja, hogy mi nélkülözhetetlen az egyes fajok létéhez. Pl. az erdei ibolya életéhez szükséges dolgokat a körülötte lévő kockákba kell tenni. (Itt jegyzem meg, hogy ezek nem kockák, hanem téglalapok.) Ha egyet kattintok a virág körül lévő rajzok valamelyikére, a program szóban közli, hogy mit ábrázol a kép. Erre szükség is van, mert nem könnyű felismerni, pl. a füstöt. (Megrajzolni sem egyszerű.) A professzor előadásában a növények és állatok változó meleg-és napfényigényéről beszél. Elmeséli, hogyan védekeznek az élőlények a hideg ellen. Képekkel jól illusztrált előadást tart.

5. Élőhelyek
Szimbóluma a professzor íróasztalán lévő földgömb. Itt a következő altémákat talál-juk:

a) házunk tája
Az első altéma meséje a falánk, kis mezei nyúlról szól. Fruzsina –a főtémakör ma-nólánya– meséli el. A feladatok során lakásunkban, kertjeinkben, és a szántóföldeken előforduló növényeket és állatokat kell rendezni az alapján, hogy szívesen látja-e őket a gazda vagy nem. A hívatlan látogatók, ha nem jutnak be a házba, a padláson, az eresz alatt és a kéményen ütnek tanyát. A professzor előadás is ezekről a „vendégekről” szól. Szerinte, ha sokféle állat otthont talál a kertben, kialakulhat egy olyan egyensúly, ami a növények számára is elviselhető.

b) erdőn, mezőn
Az altéma meséje igazságot szolgáltat az emberek csapdájától megsérült szajkónak. A feladatok az erdő, a vízpart, és a mező állat-és növényvilágával foglalkoznak. A gye-rekeknek ki kell venni a tájból az oda nem illő élőlényeket, majd az állatok lakóhelyei-vel ismerteti meg őket a program. A bemutató az erdők létrejöttéről, jelentős szerepéről, szintjeiről, és lakóiról szól. Majd a rétek, a vizek és a vízpartok izgalmas élővilágáról beszél.

c) egzotikus tájakon
Egy szomorú őserdei történettel kezdődik az altéma, amelyből megtudjuk, hogy a világon már csak 50 selyemmajmocska él. A feladatok a sivatag, a tenger, a sarkvidékek és az afrikai füves puszták élővilágával foglalkoznak. A gyerekeknek a vetítővászon felső harmadában jobbról begördülő élőlények közül kell a tájba illőt kiválasztani, és a képbe helyezni az egér segítségével.

6. Az oktatóprogram használatának vázlatos ismertetése az adott tanítási órákon.

Helyes táplálkozás
2. osztály környezetismeret 14. téma 1. óra

Követelmények:

Óra előtti feladatok:
Eszközök (számítógép, CD-ROM) előkészítése, tanári asztal „megterítése”

A feldolgozás menete:
A gyerekek előzetes feladatként azt kapták, hogy az órára alaposan mosott nyers zöldségeket, gyümölcsöket, gyógynövényeket hozzanak.

• Az előkészített asztalra a tanulók kiviszik a terméseket, s közben pár szóban bemutatják azokat (neve, termőhelye, felhasználása). Úgy helyezik el az asztalon, hogy jól lehessen látni, és az azonosak egy helyre kerüljenek.

• Ki mit szeret enni? Tudod-e kedvencedről, hogy egészséges-e?(Szervezetünk számára fontos a sok friss zöldségben és gyümölcsben lévő vitamin, ásványi anyag és rostanyag.)

• Honnan tudjuk, hogy mi ehető, mi nem? Étvágy, éhség régen és ma, afrikai éhező gyerekek.

• Mire van szüksége szervezetünknek? Melyiket milyen ételekben találjuk meg?(Első osztályos anyag ismétlése.) Hogyan változik évszakonként szervezetünk táplálékigénye? (Nyáron a sok folyadékot, vitamint tartalmazó gyümölcsökre, télen a meleget adó olajos magvakra van szükségünk.)

• A számítógép segítségével induljunk el egy képzeletbeli vásárlásra. Nézzük milyen élelmiszerek kaphatóak a boltokban! (ManóÉlővilág / Ember főtéma / egészség-betegség altéma / 3. feladat: feliratok kiegészítése (tejtermék, édesség, zöld-ség-gyümölcs, pékáru, húsáru)

• Nézzük, melyik élelmiszer hová való! (4. feladat: élelmiszerek megfelelő elhe-lyezése az előző feladatnál kialakított polcokon.) Továbbfolytatjuk a vásárlást. Válaszd ki az egészségesebb élelmiszert, és tedd a kosaradba! (5. feladat) Ha rákattintunk az élelmiszer rajzára, a program közli annak nevét. Ezzel is segítve a megoldást, és az ismeretek rögzülését.

• Hogyan hat a helytelen táplálkozás szervezetünkre? (elhízás, betegségek kialakulása)

• Az óra végén összegezzük, melyek az egészséges élelmiszerek, miért fontos a fo-gyasztásuk.

A környezetismeret tantárgyiasítása igen nehéz feladat, ezért fontos a tantárgyközi koncentráció, amelynek segítségével egy-egy témát sokoldalúan dolgozhatunk fel. Erre a technika, rajz, matematika, irodalom órákon is lehetőség nyílik, de ne feledkezzünk meg a délutáni foglalkozásokról sem.

A helyes táplálkozás témakör feldolgozását folytatjuk technika órán. Ez még azon a napon, közvetlenül a környezetismeret óra után következik.(Ha ez az órarendben nem így van, akkor óracserével meg kell oldani legalább azt, hogy alkalmilag egy napon legyen ez a két óra. Szükségessé teszi ezt az is, hogy a gyümölcsök frissen a legfino-mabbak, leggusztusosabbak, és ekkor tartalmazzák a legtöbb tápanyagot, vitamint is.)

Helyes táplálkozás
2. osztály technika 14. téma 1. óra

Követelmények:

Óra előtti szervezési feladatok:
Higiéniás feltételek megteremtése, eszközök előkészítése (számítógép, CD-ROM, környezetismeret tankönyv, íróeszköz, konyhai eszközök) Adott esetben az előző óra környezetismeret volt. A tanári asztalon találhatóak a gyerekek által behozott termények.

A feldolgozás menete:

• Tegyük kosárba a zöldségeket és a gyógynövényeket! Az asztalon csak a gyü-mölcsök maradjanak! (A kosarat eltesszük a következő órára. A zöldségek ke-vésbé romlandóak, mint a gyümölcsök többsége.)

• Mitől függ az étvágyunk? (Helyes napirend, friss levegő, mozgás, az ételek tála-lása növeli, az édességek fogyasztása csökkenti.)

• Étkezéssel kapcsolatos veszélyek: mérgező növények, vegyszerek, romlott ételek, éretlen, permetes gyümölcsök, stb. ? Mivel helyettesíthetők az édességek? Mit együnk édesség helyett? (Gyümölcsöket, gyümölcsjoghurtot, gyümölcsös túrót...)

• Gyümölcssaláta készítése a tanórán.(frontális osztálymunka) Lépései: 1. A gyümölcsöket alaposan megmossuk. 2. Meghámozzuk és felaprítjuk. 3. Barnacukorral és citrommal ízesített kevés vízbe tesszük a gyümölcsöket. 4. Egy órát hűtőben érleljük.(Gyümölcssalátánk csak a tanítás végére lesz kóstolható.) Elkészítésének módját a 2. osztályos környezetismeret tankönyv 31. oldalán le is jegyezzük.

• Az órán tanult legfontosabb ismereteket „vendégünk”, Albert professzor foglalja össze.(ManóÉlővilág/Ember főtéma / egészség-betegség altéma / bemutató megfelelő része) Az édességeket helyettesítő gyümölcsökről, azok jelentőségéről, az egészséges élelmiszerekről szól.)

Helyes táplálkozás
2. osztály környezetismeret 14. téma 2. óra

Követelmények:

Óra előtti szervezési feladatok:
eszközök (számítógép, CD-ROM, fűszerek, kés) és előző környezetismeret órára hozott zöldségek előkészítése.

A feldolgozás menete:

• Az előző órán az egészséges étkezésről tanultak átismétlése. Ebben segíthet az Életjelenségek főtémakör / napfény-meleg altémájának 10. feladata. Mi szükséges az ember életéhez? Tedd a nélkülözhetetlen dolgokat a fiú körül lévő „kockákba”!

A feladat úgy van kialakítva, hogy a reformétkezés szabályainak is megfelel. A napfény, a víz, a levegő, a megfelelő hőmérséklet minden esetben kell a helyes megoldáshoz. Ha a húst nem jelöljük, mint szükségletet, akkor is elfogadja a program a megoldásunkat. Ha csak a húst jelöljük az élelmiszerek közül, a virág elhervad.

A hús és gyümölcs megoldást sem jó. Szükséges a zöldfélék és a mag-vak jelölése is. Ez a feladat tökéletesen alkalmas arra is, hogy összegezzük a he-lyes étkezés összetevőit.(Ha rákattintunk az ábrákra, a program közli, hogy mit ábrázol a kép.)

• Miért van szükség a sütésre és a főzésre? Milyen előnye és hátránya van a műveletnek? Kórokozók elpusztulnak, az ételek puhábbak, jobb ízűek, de sok vitamin elvész a feldolgozás során. Ezért fontos a nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztása.

• Zöldség-, és gyümölcsbábok készítése (szem, orr, száj) fűszerek (pl. szegfűszeg), petrezselyemzöld és kés segítségével.

• Szerepjáték az elkészített bábokkal. Mesélhetnek az étkezésben játszott szerepükről, dicsekedhetnek milyen egészséges a fogyasztásuk. Jó tanácsokat ad-hatnak az egészségre vonatkozólag.

• Müzlik és gabonapelyhek kóstolója.

Az egészség
2. osztály környezetismeret 15. témakör 1. óra

Követelmények:

Óra előtti szervezési feladatok:
Eszközök (számítógép, CD-ROM, környezetismeret tankönyv, fogmodell, fogkefe) előkészítése.

A feldolgozás menete:
A helyesen kialakított étkezési és tisztálkodási tevékenységeket rendszeresen kell gyakorolni, hogy szokássá alakuljon. Fontos, hogy mindezeket rendezett, tiszta környezetben végezzük. Az első évben tanultak ismétlése, mélyítése

• Az egészséges élet feltételeinek összegyűjtése: étkezési, testápolási szokások, testmozgás.

• A sportolás erősíti szervezetünket, így ellenállóbb a betegségekkel szemben.

• A fognyűvő manócska történetének elmesélése (környezetismeret tk. 32-33. ol-dal).

• A fogmosás helyes technikájának gyakorlása fogmodellen.(A fogmodell egy műanyag kólás üvegből készül, amelyet ollóval zápfoggá formálok. Az üveg talpa lesz a fog felszíne. Sárga temperával befestem. Ezen mutatom be a helyes fogápolást. A színes festék jól érzékelteti, hogy a fogfelszín tisztítása kevés.) A gyerekek a fogmosás helyes technikáját tízórai szünetben, étkezés után gyakorolják.(Az osztályom minden tízórai után mos fogat. Ezt lehetővé teszi az iskola mosdóinak kialakítása, a szünet 20 perces időtartama, a szülők támogatása.)

• Az óra hátralévő részében Albert professzor tart előadást a gyerekek-nek.(ManóÉlővilág / Ember főtéma / egészség-betegség altéma / bemutató megfelelő része) Ellátogatnak egy orvosi rendelőbe, meghallgatják, hogy milyen betegségekben szenvednek az emberek. Azt is megtudják, hogy a legtöbb baj elkerülhető lett volna. Ismétlésként, összegzésként újra meghallgatjuk előadásának azt a részét, amelynek azt a címet is adhatnánk: „Amit eszel, az le-szel.”

Az egészség
2. osztály környezetismeret 15. témakör 2. óra

Követelmények:

Óra előtti szervezési feladatok:
Eszközök (számítógép, CD-ROM, környezetismeret tankönyv) előkészítése. A feldolgozás menete:

• Az előző órákon tanultak ismétlése, rendszerezése.(Középpontban a tisztálkodás.)

• Az óra következő egységében Albert professzort hallgatjuk meg, (ManóÉlővilág/Ember főtéma/egészség-betegség altéma/bemutató) aki képekkel gazdagon illusztrált előadást tart a középkori városok ˝tisztaságáról˝, a járványokról és okaikról. Mesél a védőoltások jelentőségéről, és az újkor betegségéről, az allergiáról. Megemlíti okát, a nagymértékű környezetszennyezést is. Felhívja a gyerekek figyelmét arra, hogy ők is tehetnek az egészségesebb környezetért (pl. természetes csomagolóanyagok használata). A professzor előadásai azért is jók, mert bármikor megszakíthatóak, újra megismételhetőek.

• A bemutató anyagát megbeszélve visszatérünk a környezetismeret munkatankönyv 34. oldalára, ahol a tisztálkodással és az egészséggel kapcsolatos feladatokat (rejtvényt, szavak párosítása) oldunk meg.

• A tanév hátralévő részében bizonyos témakörök feldolgozásakor még érintjük az egészség és helyes táplálkozás témakört, de már csak az utalás szintjén. Az órákon tanultak ismétlése és rendszerezéseképpen, a számítógép segítségével megoldjuk az Ember főtémakör /egészség-betegség altéma feladatait. Biztosan nem lesz unalmas, mert minden feladattípusnak több változata van. Ezek véletlenszerűen választódnak ki a program indításakor.

7. „Kell-e nekem/nekünk számítógépes oktatójáték?”

Először is ez egy oktatójáték, használata tehát nem öncélú játszadozás. Készítői megpróbálták úgy összeállítani, hogy játékosan lehessen sok új ismeretet szerezni, a meglévőket rendszerezni. Az ismeretanyag nem írott formában jelenik meg, hanem narrátorok mondják el. Ez megkönnyítheti annak a gyermeknek a tanulását, aki nehezen olvas. Tankönyveink lineáris felépítésűek, az első laptól az utolsóig egymást követik, egymáshoz kapcsolódnak a feladatok. A pedagógus más sorrendben is feldolgozhatja az adott anyagot, de közben gyakran találkozhat azzal a problémával, hogy a feladat megoldásához egy általa későbbi időpontra tett anyag ismerete is szükséges. A másik gyakori akadály az, ha a megoldandó feladat hivatkozik egy másikra, olyanra, ami később került volna feldolgozásra. A számítógépes program esetén ez nem probléma, a felada-tok egyenértékűek, és az a téma következik, amelyiket kiválasztjuk. Megoldható, hogy kölcsönös hivatkozások legyenek a programon belül. Pl. az állatok és az életjelenségek tárgyalásánál előjön ugyanaz a probléma, hasonló feladattípussal. Ettől még nem lesz unalmas a program, mert más a helyszín és más szempontok szerint történik a feldolgo-zás. Az oktatójáték használata során lehetőség van az azonnali ellenőrzésre. Ez sokkal hatékonyabb tanulást tesz lehetővé, hiszen a gyerek akkor kap megerősítést, amikor még érdekli, hogy jól oldotta-e meg a feladatot. A hiba elkövetéséért nem jár dorgálás, nincs szégyen. A program többféle segítséget ad a félreértés kijavításához. A ManóÉlővilág egy olyan „játékprogram”, amelyben a sikerhez nem kell másokon átgázolni, nem kell semmit elpusztítani, elég egy kis fejtörés. Ugyanakkor az ellenőrzés miatt a feladatok tesztjellegűek, bizonyos számú lehetőségek közül kell kiválasztani a helyes megoldást. Ez korlátozza az alkotó szabadságát és a tanuló szabad válaszadási lehetőségét is. Az oktatójáték nem szakít el a valóságtól, nem egy mesterséges világba visz. Kedves rajzain, ötletes grafikáin kívül sok fényképpel, videofilmmel illusztrálja az ismeretanyagot. Bemutatóinak, meséinek nyelvezete igényes. Szereplői szépen, és választékosan beszélnek.(Csak a kérdő mondatok hanglejtése hagy kívánnivalót maga után.) Leckéin keresztül a növény- és állatvilág szeretetére és védelmére tanít. Nagy hangsúlyt kapott készítésekor az egészségnevelés is.

Mennyi ideig javasolható a számítógép használata? Napi fél óránál többet ne üljenek a gyerekek a gép előtt! Az oktatóprogram figyelembe veszi ezt az igényt, 10-15 perc alatt feldolgozható blokkokra tagolja az ismeretanyagot.

Az iskola feladatai közé tartozik a kulturált számítógép-használat elsajátítatása, a lehetőségek megismertetése. A Manó márkanevű CD sorozat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elismerő oklevelét nyerte el 1997-ben „Az Év CD-ROM alkotása” pályázaton.

A következő grafikon azt mutatja be, hogy a CD-ROM használatával mennyivel hatékonyabb a környezetismeret tantárgy oktatása. Két, azonos tankönyvből tanuló második osztályos csoport szolgált a felmérés alapjául. Az egyik csak a tankönyvből tanult, a másik az ismeretek elmélyítéséhez a ManóÉlővilágot is használta.

A következő grafikon azt mutatja be, hogy a CD-ROM használatával mennyivel hatékonyabb a környezetismeret tantárgy oktatása. Két, azonos tankönyvből tanuló második osztályos csoport szolgált a felmérés alapjául. Az egyik csak a tankönyvből tanult, a másik az ismeretek elmélyítéséhez a ManóÉlővilágot is használta. Köszönet a program készítőjének és munkatársainak e kedves és hasznos multimédiás CD létrehozásáért:

Kitalálta:
Csabai Dolores

Rajzolta:
Agócs Írisz, Csabai Dolores, Farkas Zsuzsanna

Zenéjét szerezte:
Pethő Attila

Programozta:
Ifj. Vass Sándor

Technikai munkatárs:
Purak Sándor

8. Irodalomjegyzék

Hárs István: Számítástechnikával támogatott oktatás Talentum Kft. Budapest 1998. 5-18. oldal
Környezet 2. osztály tanítói segédlet Ábécéskönyv Kiadó Baja
Tanító 1996./2. 12-13. oldal Kiskunfélegyháza, 1998. december 10.

Lőrincz Hajnalka
oktatás informatikus hallgató